Csogolyatesttörések

A csigolyatestek trabecularis szerkezetének károsodása, a gerendák elvékonyodása már csekély erőbehatásra, gyakran köhögésre, tüsszentésre is törést eredményezhet. Az esetek egy részében a törés tünetek kialakulása nélkül zajlik le, és csak évekkel később egy újabb csonttörés elszenvedése hívja fel a figyelmet a háttérben meglevő osteoporosisra. A betegek közel 10%-át veszik föl kórházba, és csak minden harmadik beteg esetén – aki csigolyatesttörést szenvedett el – ismerik fel röntgenfelvételen is az elváltozást. Egy csigolyatesttörése után a következő törés kb. 4–5x gyakrabban következik be, több csigolyát érintő elváltozás esetén ez akár 12–20-szoros kockázatot, törésfokozódást is jelenthet.

Az Európai Vertebralis Osteoporosis Vizsgálat (EVOS) adatai alapján Poór és mtsai a férfiak csigolyadeformitásának prevalenciáját 18,7%- osnak találták, ezt kivetítve a lakosságra 246 ezer férfira becslik a csigolyatest-deformitással élő férfiak számát hazánkban. A prevalenciaadatokban közvetlenül a skandináv országokat követve számos európai országot megelőzünk. A vizsgálat prospektív kiterjesztése (European Prospective Osteoporosis Study) alapján megállapítható, hogy 100 000 lakosra vetítve évente 570 csigolyatesttörés következik be. Az érték a 730/100 000 skandináv értékhez képest alacsonyabb, 6,4/100 000 nyugat-európai értékhez közelít, a 4,3/100 000 átlagos keleteurópai értéket megelőzi. A hazai egészségbiztosítói adatbázis elemzése szerint a magyarországi, kórházi felvétellel járó csigolyatörések incidenciája 50–100 éves korban 48/100 000 lakos, ez valamivel alacsonyabb, mint az Európai Unió (15 tagország) átlaga. Az 50–65 éves korcsoportban magasabb volt a kórházi felvétellel járó csigolyatörések incidenciája a férfiaknál, mint a nőknél, Svédországban hasonló arányokat találtak.

Szakirodalmi adatok szerint a csigolyatest törése után a következő csigolyatesttörés kialakulásának kockázata 8–12-szeres, a csípőtáji törés kialakulásának kockázata 2–2,5-szeres. A csigolyatesttörések okozta fájdalom, testmagasság-csökkenés, a mellkas alaki deformitásai, a test statikai egyensúlyának megváltozása (előregörbülő hát miatti súlyponteltolódások) jelentős életminőségromlást eredményez, a szövődmények lehetősége miatt a várható optimális élettartamot rövidítheti. A fájdalmas csigolyatörések utáni 5 éves mortalitási kockázat 23%-kal, ill. 66%-kal volt nagyobb, mint az átlagnépességben, egy harmadik tanulmány szerint – egészséges kontrollszemélyekhez viszonyítva 4 éves követés alapján – kb. 9-szeres volt a mortalitási kockázat a csigolyatörés és 7-szeres a csípőtáji törés után. A csigolyatörés azonban nem okoz közvetlen mortalitást; minden bizonnyal a romló egészségi állapot, a társbetegségek és a gyorsuló öregedés egyik markere, melynek hátterében más kórfolyamatok húzódnak meg.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez