Proximalis humerusvégtörések

A humerustörések többnyire idősebb életkorban jönnek létre elesést követően a csökkent védekezőreflexek következtében, amikor az alkar védőhatása kimarad, így az ütés közvetlenül éri a válltájat és a csípőt.

Ausztráliában Sandersék 110/100 000-nek találták a humerus töréseinek incidenciáját, amely a férfiak körében 30/100 000 volt. A proximalis humerustörések epidemiológiájára vonatkozó nemzetközi adatok elsődlegesen kórházi adatbázisokból származnak. A felkartöréses betegeknek azonban csak egy részét hospitalizálják, a teljes incidencia felmérésére a járóbeteg-ellátásban megjelenő páciensek beszámítása is szükséges. További problémát jelent, hogy az új műtéti technikák megjelenésének következtében a járó és fekvő betegek (konzervatív kezelés versus műtéti ellátás) arányaiban változásokkal kell számolnunk.

Az Egyesült Királyságban a háziorvosi adatbázis elemzése alapján, Svédországban egy kórház radiológiai részlegének adataiból állnak rendelkezésre eredmények.

Magyarországi egészségbiztosítói adatbázis elemzése alapján az 50–100 éves korosztályban nőknél évente 8350, férfiaknál 3340, összesen 11 690 proximalis humerustörés fordul elő, az incidencia a csípőtörésekével megegyező: nők: 419, férfiak: 233, összesen 342/100 000 lakos. (A váll egyéb töréseit is beszámítva magasabb értékeket találunk: nők: 12 960, férfiak: 6270 törés/év). A proximalis humerustörések nőknél 39%-a, férfiaknál 26%-a a 75 éves és idősebb korosztályban következik be.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez