Az elhízást kísérő betegségek

Az elhízás mint kóroki tényező, számos betegség kialakulásának hátterében igazolható. Valamennyi kísérő betegség esetében igaz, hogy elsősorban a kiváltó okot, az elhízást kell hatékonyan és tartósan kezelni, hiszen ezzel valamennyi szövődmény rizikóját lehet csökkenteni, illetve a már meglévő betegségek állapotát lehet javítani.


Szív- és érrendszeri betegségek

A keringési betegségek közül első helyen a magas vérnyomást kell említeni gyakorisága és a következményei miatt. Az elhízottak hipertóniájában a megnövekedett keringő vérmennyiség, az erek fokozott ellenállása, a szimpatikus idegrendszer stresszhelyzetet másoló kóros aktivitása, a zsíranyagcsere-zavarok, valamint a vérnyomás szabályozásban szerepet játszó hormonális rendszerek zavara áll. Az elhízottak 60-70%-ánál alakul ki magasvérnyomás-betegség, amelynek következményei messzemenően kihatnak az elhízott ember életére. A testsúlycsökkentés viszont a betegek közel felénél normalizálja a vérnyomást.
A keringési szervek betegségei közül a szívkoszorúér-betegséget, a heveny szívizominfarktust és a szívelégtelenséget kell még kiemelni, mint az elhízással bizonyítottan szoros összefüggésben lévő betegségeket.
A vénás rendszer betegségei is gyakran jelentkeznek a túlsúlyosoknál: az elhízást – különösen nőknél - gyakran kíséri az alsó végtag visszereinek tágulata és ismételten jelentkező trombózisa.


Anyagcsere-betegségek

Az elhízást kísérő anyagcsere-betegségek közül legjelentősebb a 2. típusú cukorbetegség. A diabéteszes betegek 80-90%-a elhízott. A kórkép kialakulásában a megnövekedett zsírtömeg következtében kialakuló inzulinrezisztencia áll. Ez azt jelenti, hogy a táplálkozás során a vérbe jutó glükóz beépítését végző inzulin nem képes hatását kifejteni az izom- és a zsírszövetben. Ennek ellensúlyozására nagyobb mennyiségben kerül a vérbe inzulin, ami egyértelműen káros jelenség. Egy idő után már ez a nagyobb mennyiségű inzulin sem képes a glükóz szöveti beépülését létrehozni, és ezért a vérben fokozódik a glükóz mennyisége, tünetekben is megmutatkozik a cukorbetegség.


Daganatos betegségek, hormonális változások

A zsírszövetben keletkező nagy mennyiségű tüszőhormon – az ösztron – fokozott ösztrogén hatást gyakorol a hormonérzékeny szervekre. Ez nemcsak menstruációs zavarokat okoz, hanem rákkeltő hatással is számolnunk kell. Elhízottaknál mindig gondolnunk kell a méhnyakrák és az emlőrák előfordulására, ha ilyen panaszok vagy tünetek jelentkeznek. Férfiaknál a prosztatarák nagyobb gyakoriságával kell számolni elhízás esetén.
Mindkét nemnél fokozott a kockázat a vastag/végbélrák kialakulására. Az elhízottaknál gyakoribb az epekövesség és a következményes epehólyag-gyulladás. Előbbi kialakulását a fokozott koleszterinképződés és az epehólyag csökkent összehúzódási képessége magyarázzák.
Az elhízás hátterében csak az esetek kis számában igazolható bármiféle hormonális eltérés, mint kiinduló ok. Fordítva viszont nem ritkán igazolható, hogy az elhízás okoz a hormonrendszerek működésében zavart. Ilyenkor természetesen elsősorban az elhízás kezelendő, a következményes zavarok spontán rendeződhetnek ezt követően.


Légzőszervi betegségek

A légzőszervi betegségek közül megemlíthető a tüdő léghólyagcsáinak rossz átszellőzése, amely nyilván az elhízás kapcsán csökkenő mellkasi mozgásra és magasabb rekeszállásra vezethető vissza. A rossz légcsere miatt csökken a vér oxigéntartalma, nő viszont a vérben található szén-dioxid mennyiség, amely fokozott aluszékonyságot okozhat.
A légcsere zavara okozza a népesség 1-2 %-át érintő alvási légzésszünetet (orvosi nyelven: alvási apnoe) is. A garat elzsírosodása szűkületet idéz elő a felső légcsatornában, melyet tovább fokoz a hátán alvó beteg nyelvének hátracsúszása. A horkolás a légzéssel együtt periodikusan meg-megáll, ami érthetően riadalmat kelt az alvótársban. A széndioxid-többlet és az időszakosan fokozódó oxigénhiány jelentősen megterheli a szív- és érrendszert, amely idővel magasvérnyomás-betegség kialakulásához vezet, szívritmus-zavarokat okoz, majd szellemi leépülést eredményez. Ezen szövődmények végzetes következményekkel járhatnak.
A kórkép kezelésében súlycsökkentésre kell törekedni, de ennek eredménytelensége vagy előrehaladt kórfolyamat esetén eszközös lélegeztetés válhat szükségessé.


Elhízás okozta egyéb megbetegedések

A mozgásszervi betegségek a nagyobb testtömeg fizikai hatására jönnek létre, bár anyagcsere hatásokat is feltételezhetünk a túlsúly miatt nem terhelt területeken. Leggyakrabban a térdízületi arthrosissal (kopással) találkozunk, ami egyben a súlycsökkentéshez szükséges mozgást is gátolja. Az alsó végtag mobilitása gyakran a csípőízületi arthrosis, valamint a bokasüllyedés miatt is korlátozódik.
Az idegrendszeri betegségek közül elhízottaknál gyakran fordul elő depresszió, és fordítva, a depresszió kezelése során – egyes alkalmazott gyógyszerek hatásaként – gyakorta alakul ki túlsúlyosság, elhízás. (Itt rögtön felhívjuk a figyelmet arra, hogy depresszióban ellenjavallt a központi idegrendszerre ható étvágycsökkentő, fogyasztó gyógyszerek alkalmazása!)
A túlsúlyosság és elhízás fokozott verítéktermelődéssel, vagyis izzadással jár. Az összehajló testfelületeken, főként, ha az elhízáshoz már cukorbetegség is társul, gyakran alakulnak ki gombás bőrfertőzések mind a bőrön, mind a nyálkahártyákon.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez