Daganatos betegségek

cikk_daganatosb

Alig 100 évvel ezelőtt még csak 10 féle rákbetegséget tartottak számon. Ma a rák – szakmai kifejezéssel karcinómaneoplázia – összefoglaló neve mindazon sokszor egymástól rendkívül különböző betegségeknek, melyeket a megbomlott anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez, amikor is a sejtek eredeti szövetükből, a daganatból elszabadulnak, és a szervezetben szétszóródva más szövetekben képeznek daganatot.

Ráksejtek a szervezet bármelyik szövetében lévő rákkeltő hatásnak kitett sejtből kialakulhatnak. A rákkeltő tényezők hatására a sejt genetikai anyagának megváltozása, DNS-ének – gyakran többszörös – mutációja jön létre. Természetesen a genetikai anyag nem minden módosulása vezet valóban rákos elfajuláshoz, ehhez a DNS olyan pontjainak kell megváltoznia, amelyeknek a sejtosztódás bonyolult folyamatának szabályzásában van döntő szerepe. Rendszerint több rákkeltő tényező hat egyidejűleg, és egyszerre több – a genetikai anyagban bekövetkező – változás szükséges a rák kialakulásához.

A sejtek megváltozását kiválthatják:

- bizonyos vegyi anyagok,

- vírusfertőzések,

- mechanikai behatások,

- radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás azaz környezeti tényezők,

- valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső behatásokat.

A környezeti tényezők:

- dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli, de különösen a tüdő-, száj-, gége- és húgyhólyagrákét.

- túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a rák kialakulásának.

- környezetünk karcinogén (rákkeltő) anyagai közül a legfontosabbak az arzén, az azbeszt, bizonyos aromás vegyületek, a benzol, festékek és lakkok alkotórészei, a nikkel és a vinil-klorid

- az emésztőrendszeri rákok kialakulásában elsősorban a helytelen táplálkozás játszik szerepet.

Szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel szervezetünk védekezőrendszere – az immunrendszer ezeket normálisan képes felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre sokkal nagyobb az esély, ha az immunrendszer működésének hatékonysága valamilyen okból kifolyólag lecsökken. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív (az immunrendszer működését gátló) gyógyszerek szedése gyengítik a szervezet védekezőrendszerét. 

A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori daganatos megbetegedések is.

A daganatok lehetnek benignusak (jóindulatúak) vagy malignusak (rosszindulatúak):

 A jóindulatú daganatok nem jelentenek rákot. Általában könnyen eltávolíthatók, és nem nőnek vissza. A sejtek nem szóródnak szét a szervezet más részeire, a daganat jól körülhatárolt, s így nem alakul ki életveszélyes állapot.

 Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok szabályozatlanul osztódó rákos sejtekből állnak, növekedésük során nem kímélik a szövetek határait, ráterjednek környezetükre, és az eredeti (elsődleges, primer) tumorból a sejtek szóródása révén a szervezet más részein újabb daganatok alakulnak ki. Az áttét (metasztázis) képződésekor a rákos sejtek elszabadulnak az eredeti tumorból, és a vérárammal vagy a nyirokkeringéssel a test más részeibe vándorolnak. A szétszóródott sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer is felismerheti és megsemmisítheti őket, olykor azonban valahol megtelepszenek, osztódni kezdenek, és ilymódon újabb daganatos gócok alakulnak ki. A metasztázisok kezdetben rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban képződnek, míg máskor távolabb, a vérárammal elérhető szervekben jelennek meg. A betegséget ebben a stádiumában áttétes ráknak nevezzük.

A különböző daganatok diagnózisáról és kezeléséről az egyes daganatfajtáknál olvashat részletesen.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez