Az emlőrák-szűrés fontossága

Az emlőrák okozta halálozás Magyarországon magas (kb. 2500 eset évente). Az új megbetegedések jelentős hányadát előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. Az emlők rendszeres önvizsgálata esetén sem nélkülözhető azok orvossal történő időszakos átvizsgáltatása. A szűrés Magyarországon minden veszélyeztetett korú nő számára elérhető, de félelemből vagy hanyagságból kevesebben veszik igénybe, mint kellene. A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatók, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna.

A szűrés lényege, hogy a betegséget a korai, preklinikai szakaszban igyekeznek felfedezni, amikor még nem okoz panaszokat, csupán orvosi diagnosztikai módszerek segítségével lehet kimutatni a rákot vagy még szerencsésebb esetben a rákmegelőző állapotot. Az emlődaganatok jól szűrhetők, hiszen fejlődésmenetük ismert, és viszonylag hosszú, körülbelül három év a tünetmentes periódus. Mivel a daganat nagysága és a szóródás megindulása közötti összefüggés ismert, nyilvánvaló, hogy minél korábban, minél kisebb méretű tumorokat sikerül kiszűrni és kezelni, annál nagyobb az esély, hogy ezzel az áttétek képződése is megelőzhető.

Az emlőszűrés módszerei az emlők lágyrész röntgenvizsgálata, a mammográfiás vizsgálat és az orvosok által, tapintással végzett emlővizsgálat. A fizikális vizsgálatok közé tartozik az emlők önvizsgálata is. Utóbbi ajánlható ugyan, de nincs rá bizonyíték, hogy a korai felfedezés révén csökkentené az emlőrák okozta halálozást, míg az orvosok által végzett alapos szűrővizsgálatok esetében ez igazolást nyert. Gyakori a téves diagnózis, hamis nyugalmat ad, vagy a duzzadt mirigyállomány tapintásával fölösleges aggodalmat okoz. Ugyanakkor az emlők önvizsgálatát rendszeresen gyakorlók között kevesebb 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolt rák fordul elő, mint az átlag népességben.

Tény az is, hogy az asszonyok általában úgy kerülnek orvoshoz, hogy ők maguk ismerik fel a gyanús csomókat emlőjükben. Az önvizsgálat a szűrővizsgálatot nem helyettesíti, vagyis nem teszi feleslegessé! Az emlők lágyrész röntgenvizsgálata (mammográfia) és az emlők fizikális vizsgálata együttesen képes kimutatni az emlő állományában rejtetten növő, nem tapintható, akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű primer daganatos gócok mellett már 15-20 %-os valószínűséggel vannak helyi áttétek, pedig ezek az elváltozások még nem tapinthatók. E tény is aláhúzza a szűrés fontosságát. Az áttétek gyakorisága az ennél nagyobb gócok esetében jóval nagyobb. A mammográfia érzékenysége a menopauza előtti, még működő emlőkben rosszabb, ezért nem szült nőknél először csak emlőultrahang történik, és csak tumorgyanús elváltozás esetén végeznek mammográfiát.

Az ultrahangvizsgálatot a mammográfiás szűrést kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák, önmagában nem diagnosztikus értékű. Magyarországon az Európai Unióban is alkalmazott ajánlások, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásai alapján dolgozták ki a 2001 őszén elindult rákszűrő programot. Az emlőszűrés lágyrész röntgenvizsgálattal (mammográfia) 45-65 év között, kétévenként indokolt. Az ilyen korú nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről.

A szűrővizsgálaton megjelenő nőknek néhány egészségi állapotukkal kapcsolatos kérdést tesznek fel. Az emlőket ezután fekvő testhelyzetben fizikális tapintásos vizsgálatnak vetik alá. A pár perces mammográfiás vizsgálat során az emlőkről két-két (felülnézeti és oldalirányú) röntgenfelvételt készítenek, ehhez az emlőket két lap között kissé összenyomják, hogy tisztább felvételeket nyerjenek. Az emlők enyhe összenyomása nem fájdalmas, inkább csak kellemetlen. További, kiegészítő vizsgálatok is szükségesek lehetnek, ha kóros állapotra utaló eredmény születik, vagy ha az emlők szöveti felépítésük miatt alkatilag nehezen vizsgálhatók. Ezekben a nem negatív esetekben újabb klinikai vizsgálat, kibővített mammográfiás, ultrahangos vizsgálat, aspirációs citológiai vizsgálat, szövethenger-mintavétel (ún. corebiopszia), sebészi biopszia történik. Az emlőrák felmerült gyanújának kizárása vagy megerősítése, a kórismézés és az elsődleges kezelési döntés radiológusok, patológusok, emlősebészek és onkológusok együttműködésével történik. A negatív szűrővizsgálati eredményt adó esetekben az asszonyokat 2 év elteltével hívják ismételt szűrővizsgálatra. A szervezett szűrésnek a beteg kikérdezésével a családi előfordulás és örökletesség feltérképezése is része. A családi kórelőzmény alapján genetikai vizsgálat is indokolt lehet. Ha ezen vizsgálatok génkárosodást bizonyítanak, ajánlatos évenként mammográfiás és hüvelyi ultrahangvizsgálatokat végezni (az örökletes emlőrák és petefészekrák kialakulása legtöbbször a néhány éve felfedezett BRCA-1 és BRCA-2 gének öröklött mutációjával kapcsolatos). Családi előfordulás esetén a vizsgálatokat 35 éves kortól vagy 5 évvel korábban kell megkezdeni, mint a családban előfordult legfiatalabb emlőrákos beteg életkora volt betegsége jelentkezésekor.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez