Az emlőrák kockázati tényezői

30 éves kor előtt ritkán alakul ki, majd előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, a menopauzáig tíz évenként megduplázódik, majd ezt követően csökken. A korán kezdődő menstruáció és a késői menopauza növeli az emlőrák kockázatát. A gyermeket nem szült és az első szüléskor idősebb nőknél is nagyobb a mellrák előfordulása. Szájon át szedhető fogamzásgátlók szedése közben, valamint az ezek abbahagyását követő 10 év során az emlőrák kialakulásának relatív kockázata kissé nagyobb. Az említett 10 év eltelte után ez a kockázatnövekedés megszűnik. A művi vagy spontán abortuszok száma és az emlőrák gyakorisága között nem találtak kapcsolatot.

A 20 éves kor előtt elkezdett szájon át szedhető fogamzásgátlók mellett az emlőrák rizikója nagyobb, szemben azokkal, akik idősebb korban folyamodnak e szerekhez. A menopauza utáni hormonpótló kezelés növeli az emlőrák előfordulását.

Megelőző jóindulatú emlőelváltozások után ugyancsak fokozott a rizikó. További veszélyeztető tényezők a különböző rákkeltő környezeti hatások – pl. más betegség miatt alkalmazott sugárkezelés a mellkasfalra, zsíros táplálkozás, elhízás a menopauza utáni időszakban, túlzott alkoholfogyasztás – és a családi hajlam. Nagyobb a kockázat, ha a vér szerinti rokonoknál – nagynéni, édesanya, lánytestvér vagy leánygyermek – már előfordult emlőrák, főként akkor, ha fiatalabb korban jelentkezett. Familiáris emlőrákról akkor beszélünk, ha a beteg családja legalább egy egyenesági tagjánál a betegség előzőleg már előfordult. A familiáris emlőrákoknak csak bizonyos hányada örökletes. Az örökletes emlőrák (és petefészekrák) kialakulása legtöbbször a néhány éve felfedezett BRCA-1 és BRCA-2 gének öröklött mutációjával kapcsolatos, de a folyamatban legkevesebb nyolc másik gén is szerepet játszik.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez