Amit a tüdőrákról tudni kell

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai a kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat. Az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.

A tüdődaganat világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. Hazánkban a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2007-ben 10404 új esetet regisztráltak, a tüdőrák ugyanakkor a daganatos halálozásban is első helyen áll, sőt férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső.

Más rákokhoz hasonlóan a tüdőrák is szabályozatlan sejtburjánzás és sejtszaporodás eredménye. Idővel a kóros sejtnövekedés fokozatosan egyre nagyobb tömeggé formálódik, mely kezd ráterjedni a tüdő más részeire, befolyásolja a légzést, fájdalmat okoz, és a normális működés károsodásával kapcsolatos tüneteket idéz elő.

A tüdőrák fajtái

A tüdőrákok túlnyomó többsége a légutakat bélelő hámsejtekből indul ki. A tüdőrákoknak különböző típusait ismerjük. A légutak különböző szakaszaiból, eltérő sejtekből felépülő daganattípusok indulhatnak ki, melyek elkülönítése a patológus feladata.

 Kissejtek tüdőrák (Small Cell Lung Cancer – SCLC)

- A tüdőrákok 15-25%-át alkotja

- A dohányzás komoly hajlamosító tényező, gyakorlatilag csak dohányosokban alakul ki.

- Már a betegség korai szakaszában hajlamos nyirokerek, vérerek falát áttörni, így a daganatsejtek a nyirokkeringéssel nyirokcsomókba, a vérkeringéssel pedig távoli szervekbe sodródnak, ott áttéteket alakítanak ki.

- A műtét a betegség korai terjedése miatt rendszerint nem megoldás

- A sugárkezeléssel kombinált kemoterápia a leggyakrabban alkalmazott kezelési mód.

 Nem kissejtes tüdőrák (Non-Small Cell Lung Cancer – NSCLC)

Bár a nem kissejtes tüdődaganatok különböző szöveti megjelenésűek, egészen napjainkig további elkülönítésük a kezelés szempontjából nem bírt jelentőséggel. Mára azonban már egyértelművé vált, hogy az eltérő szövettani típusú daganatokban szenvedő betegeket bizonyos körülmények között eltérő kezelésben kell részesíteni.

- A tüdőrákok 75-85%-át alkotja

- A dohányzás, az épületeken belüli ionizáló sugárzások, a nehézfémek és az azbeszt expozíció a leggyakoribb rizikótényezők

- A kezelés függ a betegség stádiumától; lehet műtét, kemoterápia és/vagy sugárkezelés

A nem-kissejtes tüdőrák több altípusát ismerjük. A leggyakoribbak:

- Adenokarcinóma: A leggyakoribb daganattípus, mely rendszerint a tüdő széleihez közel alakul ki. Az adenokarcinóma ráterjedhet a mellhártyára is. Ilyen esetben folyadék gyülemlik fel a mellkasüregben. Ez a fajta daganat a betegség korai szakaszában már áttéteket (metasztázisokat) képez a test más részeiben.

- Laphámrák: Kialakulásában a dohányzás döntő szerepet játszik. A daganatok a nagyobb hörgőket borító nyálkahártyából indulnak ki. A tumor gyakran a hörgőkön túlra is terjed. A vérköpés a laphámrák tünete lehet.

- Nagysejtes tüdőrák: A nem kissejtes tüdőrák ritka típusa. A tumor gyorsan nő és korán áttétet képez.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez