A tüdőrák okai és tünetei

Mi okozza a tüdőrákot?

Igen kevés azoknak a rosszindulatú daganatoknak a száma, melyek kialakulásának oka tisztázott. Általában elmondható, hogy a rákok keletkezéséért elsősorban a normális sejtműködésért felelős gének meghibásodása a felelős. Az eredmény: kórós sejtnövekedés illetve sejtosztódás. Kiderült, hogy számos ráktípus esetén külső tényezők – pl. étkezés, életmód, vegyi anyagok és a környezet – okozzák a géneltéréseket, vagy más néven génmutációkat.

A tüdőszövet ― feladatánál fogva ― szoros kapcsolatban van a környező levegővel. Nem meglepő tehát, hogy a tüdő állományába tartósan és nagy mennyiségben bejutó káros vegyületek idővel kóros elváltozásokhoz, nemritkán tüdőrák kialakulásához vezetnek. A tüdőrák esetében sok olyan külső hatást (vagy rizikótényezőt) találtak, melyek szoros kapcsolatban állnak a tüdődaganat kifejlődésével. A rizikótényezők az alábbiak:

         Dohányzás

A dohányzás messze a tüdőrák leggyakoribb rizikótényezője. A fejlett államokban a tüdőrákban elhunytak 90%-a dohányos. Dohányzók esetében kb. 10-szer nagyobb a tüdőrák kialakulásának valószínűsége, mint nemdohányzókban. A dohányfüst mintegy 60 karcinogént tartalmaz. Ezek közül legfontosabbak a radon és radioaktív bomlástermékei, nitrózaminok, benzpirén. A dohányzással eltöltött évek, illetve az elszívott dohánytermék mennyisége határozza meg elsősorban a daganat kialakulásának kockázatát. A passzív dohányzás – főleg gyerekkorban-fiatalkorban – is jelentős rizikótényező.

         Radon gáz

A radon. A radon színtelen, szagtalan gáz, a rádium bomlási terméke, a második leggyakoribb oka a tüdőrák kialakulásának. Nemdohányzók tüdőrákjának kialakulásáért elsősorban a radon felelős.

         Azbeszt

Az azbeszt számos tüdőbetegség okozója, tüdőrák kialakulásáért is felelős. Azbeszt-expozíciónak kitett dohányzók között kifejezetten magas a rizikója tüdőrák kialakulásának. Az azbeszt emellett a mellhártya rosszindulatú daganatának, a mesotheliomának kialakulásáért is felelős.

A tüdőrák tünetei:

  • Újonnan keletkező köhögés vagy a meglévő köhögés megváltozása
  • Vérköpés, vér megjelenése a köpetben köhögést követően
  • Légszomj
  • Mellkasi fájdalom
  • Fáradtság
  • Nyelési nehézség
  • Rekedt hang
  • Étvágytalanság, fogyás
  • Fájdalom a test más részeiben, pl. gerinc, csípő

Amennyiben a daganat a légutakban növekszik, úgy légzési nehézséget okozhat. A nyákfelhalmozódás is elzárhatja a légutakat, következményes tüdőgyulladást alakítva ki. A daganatszövet törékeny, sérülékeny, vérzékeny, így esetenként légúti vérzést, vérköpést eredményez.

A betegek kb. 10%-ban a diagnózisra tünetmentes állapotban, rutin mellkasröntgen során kerül sor. Számos esetben ugyanakkor a felismerés időpontjában a daganat helyileg kiterjedt, illetve már távoli szervekbe adott áttétet. Az áttétek (metasztázisok) leggyakoribb helye a csontok, a máj, a mellékvesék, illetve az agy.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez