Fertöző betegségek

cikk_fertozobetegseg

A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Ezek nem mind kórokozók, vannak köztük számunkra hasznosak is, így például a bélflóra vagy a hüvelyflóra baktériumai.

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtű mikrobák okozhatják. A mikroorganizmus természetétől és az emberi szervezet védekezőképességétől függ, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e. A fertőzés kialakulásához a kórokozónak először be kell hatolnia a testbe, és ott el kell szaporodnia.


A szervezet fertőzés elleni védekezésének szereplői a természetes védőgátak - ilyen a bőr, a belek és a légutak felszínét borító nyálkahártyák -, illetve az immunrendszer nem specifikus és specifikus mechanizmusai. Nem specifikusak a védekezés első lépései: a láz és a kórokozó behatolásának helyén kialakuló gyulladás, ahová elsőként azok a fehérvérsejtek vándorolnak, amelyek képesek a kórokozók bekebelezésére. A specifikus mechanizmusok kifejezetten az adott kórokozó ellen irányulnak, ilyen az antitestes védekezés. A fertőzés elleni szerek segíthetik a szervezet természetes védekezését.

A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Győzhet az immunrendszer is, ekkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

A vírus olyan kórokozó, amely nem képes önállóan szaporodni, ehhez élő sejtre van szüksége. A vírus hozzákapcsolódik a sejthez, általában egy bizonyos sejttípushoz. Mihelyt bejutott a sejtbe, átveszi a sejt egyes anyagcsere-folyamatainak irányítását, melynek következtében a vírus DNS-ében vagy RNS-ében tárolt genetikai információk alapján a megfertőzött sejt vírusalkotórészeket kezd termelni igen nagy mennyiségben. A vírusalkotórészekből vírusok szerveződnek, majd azok kiszabadulnak az eközben elpusztuló sejtből.

Védőoltások segítségével bizonyos vírusokkal szemben immunitás, azaz védettség hozható létre. A betegséget nem okozó, de az adott vírushoz egyébként hasonló oltóanyagra adott válaszként a szervezet az illető vírus felismerésére képes B- és T-limfocitákat termel. Ma már sok súlyos fertőző betegség ellen rendelkezünk hatásos védőoltással, de vannak olyan vírusok, amelyekre még nincs kidolgozva megfelelő oltóanyag – ilyen például az AIDS betegséget okozó human immundeficiencia vírus (HIV) és a krónikus hepatitisz C fertőzést okozó hepatitisz C vírus (HCV).  

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez