Influenzavírusok

Előfordulás

Minden évben, késő ősszel vagy télen találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon 2003-ban a tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak.

A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

Változékony vírusok

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul, évről-évre világszerte a legnagyobb számú megbetegedést hozzák létre, és amelyek közül az influenza A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918-1919. évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani. Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az ezek által kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai mutáció révén némileg megváltozott szerkezetű antigének keletkeznek. Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása, és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettősfertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok).

Az A vírus új altípusa, a 2009-ben megjelent pandémiás A/H1N1 influenza vírus, amelyet kezdetben sertésinfluenza vírusnak is neveztek, a sertés, a madár és az emberi influenza vírus genetikai kölcsönhatásaként alakult ki. Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszentéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.  

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez