Röviden a hepatitisz vírusokról és a vírushepatitiszekről

Hepatitiszt, vagyis májgyulladást számos tényező okozhat, de a betegség leggyakrabban vírusfertőzés következtében alakul ki. A hepatitisz vírusokat az ABC betűivel jelölik, ezek mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben, továbbá a szövetkárosító mechanizmusukban is jelentősen különböznek egymástól.

A legismertebbek közül a hepatitisz A vírus (HAV) eredetű megbetegedés, a hepatitisz A: néhány hét alatt magától gyógyul, krónikus betegség kialakulása nem követi. Terjedése a széklettel ürülő vírussal fertőzött ételek, ivóvíz útján történik.

Hasonló jellemző a hepatitisz E vírus (HEV) okozta hepatitisz E kórképre is.

hepatitisz B okozója a hepatitisz B vírus (HBV) testnedvekkel (vérrel, nyállal, ondóval, hüvelyváladékkal) terjed, igen nagy fertőzőképességgel. Az akut B hepatitisz felnőttekben általában magától gyógyul, kisebb, részben tünetmentes vírushordozás marad fenn, vagy krónikussá válik. Végül májzsugorodás, májrák lehet a késői következmény.

A HBV-vel társulva fordul elő a hepatitisz Delta vírus (HDV) fertőzés, ilyenkor a két kórokozó vírus együtt súlyosabb májbetegséget okoz.

hepatitisz C okozója a hepatitisz C vírus (HCV) is vérrel terjed, a fertőzés sajátossága, hogy nagy gyakorisággal alakul ki vírushordozó állapot és idült májgyulladás.

A HAV és HBV fertőzés megelőzésére rendelkezünk hatékony védőoltással,

a hepatitisz C esetében egyelőre ez még nem lehetséges.

A hepatitisz A vírusellenes kezelést nem igényel, spontán gyógyul 1-2 hónapon belül. A HBV, HDV és HCV okozta májbetegségek sikeres antivirális terápiájában nagy előrelépés történt az utolsó néhány évben, ezért akiknél felmerül a fertőződés lehetősége, mindenképpen forduljanak orvoshoz.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez