Hepatitisz B megelőzése és kezelése

Megelőzés

A HBV ellen hatásos védõoltással rendelkezünk, néhány éve már a kötelezõ védõoltások közé tartozik Magyarországon is, és kötelezõ az egészségügyben dolgozók számára is.

A terhes anyákat a terhesség alatt szűrik HBV-ra, a HBV-pozitív anyák újszülötteit 24 órán belül HBV vakcina + HBV elleni immunszérum adásával védik a HBV fertőződéstől.

A kötelezõ védõoltást (3 oltásból álló sorozatot) 14 éves korban adják. A 3 oltást 6 hónap alatt adják: az elsõ oltás után 1 és 6 hónappal következik a második és a harmadik injekció. (Bizonyos esetekben szükség lehet gyors, illetve „szuper-gyors” immunizálásra, amikor a három injekciót a 0., az 1. és 2. hónapban, illetve a 0., a 7. és a 21. napon adják. Ilyenkor 12 hónap múlva  4. injekció is adandó.)

Ajánlott az oltás:

- HBV fertőzött egyén házastársa, családtagja, szexuális partnere számára
- homoszexuális vagy szexuális partnereit gyakran váltogató személyeknek

- olyan országba utazóknak, ahol magas a HBV elõfordulása
- katasztrófa elhárítóknak, mentőknek, sebesülteket ellátó önkénteseknek
- intézeti ápoltaknak, fogvatartottaknak

- krónikus C hepatitiszes vagy alkoholos májbetegek számára

- krónikus vesebetegek (főleg még a művese kezelés megkezdése előtt!) és májtranszplantációs várólistára kerülők számára.

Az oltóanyag (HBV vakcina) géntechnológiai úton elõállított vírusfehérjét (HBsAg-t) tartalmaz, tehát nem vérbõl készítik, és nem tartalmaz vírust semmilyen (sem elölt, sem gyengített) formában.

Az oltás eredményességét a vérben megjelenõ ellenanyag (HBsAg elleni antitest: anti-HBs) jelzi.

Kezelés

Hazánkban jelenleg a világon alkalmazott legfejlettebb terápiás eljárások vannak forgalomban akrónikus B hepatitisz kezelésére.

A terápia géntechnológiai úton előállított, immunválaszt fokozó és vírus ellenes hatású fehérjét (interferont) tartalmazó készítményekkel történik.                  

Az interferonok a korai immunválaszban aktív szerepet játszó, a fehérvérsejtek és kötõszöveti sejtek által termelt fehérjék: fokozzák a szervezet vírusfertõzött májsejtek elleni sejtes immunválaszát, és gátolják a vírus szaporodását. A szervezet természetes védekezõ mechanizmusait így támogatva szerencsés esetben sikerülhet az interferon által elpusztítani a kórokozót, megszüntetni a vírushordozást.

Az interferonok subcutan (bőralatti) injekció formájában adhatók: a standard készítmények hetente háromszor, a polyetilén-glikollal kapcsolt, u.n pegilált interferonok (Peg-IFN) hatásosak hetente egyszeri adás mellett. Krónikus B hepatitiszben az interferon terápia idõtartama 6-12 hónap.

Az interferon kezelés mellékhatásai:

- influenza-szerû tünetek (láz - hidegrázás, izületi és izomfájdalmak, levertség, rossz közérzet, fejfájás, fõleg az injekció beadását követõ 48 órában, és leginkább csak a kezelés első néhány hetében), lázcsillapító adásával mérsékelhetők ezek a panaszok
- fogyás
- hajhullás
- lehangoltság, depresszió, ingerlékenység, álmatlanság
- vérkép eltérések: a fehérvérsejtek számának csökkenése, a vérlemezkék (thrombocyták) számának csökkenése, a vörösvértestek számának csökkenése (vérszegénység)
- pajzsmirigy mûködési zavar (alul-, vagy túlmûködés)

Gyógyulás (tartós vírusmentesség) az esetek kb. 30-40%-ában érhetõ el.
Amennyiben az interferon terápia csak részleges eredményt hoz, vagy a kezelés befejezése után visszaesés következik be, másik kezelési mód válhat szükségessé. Előrehaladott májzsugorban (cirrózis) interferon nem adható.

Ma már több, hatékony HBV elleni antivirális szer - szájon át adható, vírus szaporodást gátló készítmény - is rendelkezésre áll. Ezek többségét azonban sokszor éveken keresztül kell szednie a B hepatitiszes vagy HBV-cirrózisos betegnek.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez