Az onkológiai vérszegénység okai és tünetei

A vérszegénység tünetei:

- Vezető tünet a gyengeségfáradtság, melynek oka, hogy a vér oxigénszállító képességének csökkenése miatt szervezet egésze oxigénhiányos állapotban van. Ez éppúgy igaz az agy-, az izom- és a szívizomszövetekre, mint a szervezet egyéb részeire. Ennek következtében a beteg fizikai és szellemi teljesítőképessége egyaránt romlik.

- Aluszékonnyá válik, a mindennapos, átlagos feladatok elvégzése (bevásárlás, takarítás, utazás vagy akár a fürdés is) nehézzé válik. Rövid idő után le kell ülnie vagy feküdnie. Hosszabban, nagyobbakat alszik, esetleg ülve elszundikál. Ezek esetleg a környezet számára előbb feltűnhetnek, mint magának a betegnek.

- A bőr sápadt, fehéres színű, a látható nyálkahártyák (pl. a szájüreg, a szemhéj belső felszíne) színe halványabb, de ugyanez a színváltozás a körömágyakon, sőt, a tenyereken is megfigyelhető.

- A szemek állandóan karikásak, és ez nem a kialvatlanság jele.

- A szívverésszám már kis fizikai terhelésre vagy akár nyugalomban is szaporává, esetenként szabálytalanná válik. Hasonlóképpen gyorsul a légzés is.

- A beteg gyakran panaszkodik fejfájásrólszédülésről, esetleg fülzúgásról is. Romlik a koncentrálóképessége.

- Súlyos esetben szorító jellegű mellkasi fájdalmak léphetnek fel, ami a szív súlyos oxigénhiányának a jele lehet.

- Hirtelen jelentkező jelentős vérvesztésnél elsősorban a gyengeség, az ájulás a legfőbb tünet.

A vérszegénység tünetei kezdetben enyhék, nem vagy csak nehezen felismerhetők.

A vérszegénység okai

 
1. A csontvelői vérképzés feltétele az azt serkentő hormon, a vesében termelődő eritropoetin hormon, a biokémiai folyamatok lezajlásához szükséges vitaminok, valamint a sejtek felépítéséhez szükséges építőelemek (tápanyagok, nyomelemek) jelenléte. Ezek hiányában a vörösvérsejtek képzése nem zajlik megfelelő ütemben. Emiatt a vérszegénység okai között külön kell megemlíteni a hiányanémiákat.

Vashiányos anémia:

A vérszegénység leggyakoribb fajtája a vashiányos anémia. A fogamzóképes korban lévő nőknél mintegy 6-8-szor gyakoribb, mint az azonos korú férfiaknál. Ennek egyértelmű oka a menstruáció során havonta fellépő vérvesztés. A fokozott vérképzés a normálisnál nagyobb mennyiségű vasbevitelt tenne szükségessé. 
Oka lehet még a vashiányos táplálkozás, ami a normális ütemű vérképzéshez szükséges vasat sem képes biztosítani.
Ugyancsak vashiányos anémiát okozhatnak a tápcsatorna betegségei (pl. gyomorfekély, vastagbéldaganat) következtében kialakuló lassú, de folyamatos vérvesztés, valamint a terhesség és szoptatás is.

Vészes vérszegénység:

A vészes vérszegénység szintén úgynevezett hiányanémia. A vízoldékony vitaminok közé tartozó B12-vitamin elégtelen bevitele vagy csökkent felszívódása idézi elő. Ilyenkor a normálisnál nagyobb, de kevesebb hemoglobint szállító fehérjét tartalmazó vörösvértestek képződnek a csontvelőben.

Folsavhiányos anémia:

A folsav hiánya a vasnál leírtakhoz hasonlóan elengedhetetlenül szükséges az egészséges vörösvértestek képzéséhez. Hiányában a vörösvértestek a normálisnál nagyobbak lesznek, de kevesebb hemoglobint tartalmaznak, és rövidebb az élettartamuk is.
A folsavhiányos anémia oka lehet a folsavhiányos táplálkozás vagy a folsav felszívódásának zavara. Az alkohol például gátolja a folsav felszívódását. Terhesség alatt a szervezet folsav-igénye mintegy megkétszereződik.

Az aplasztikus anémiák:

Az aplasztikus anémiák csoportjába igen ritka, de nagyon súlyos – akár életveszélyes – állapotot előidéző anémiák tartoznak. A betegség lényege, hogy a csontvelő valamilyen oknál fogva nem képes a feladatát ellátni, és egyáltalán nem, vagy alig termel vérsejteket. Ilyenkor nemcsak a vörösvértestek, de a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma is drámai módon lecsökkenhet.
Bizonyos vírusfertőzések, például a vírusos májgyulladás (hepatitisz), mérgező vegyszerek vagy akár bizonyos gyógyszerek is előidézhetik.

Krónikus megbetegedést kísérő anémiák:

Az anémiák leggyakoribb formája, mely krónikus gyulladáshoz (fertőzések, ízületi gyulladások, gyulladásos bélbetegségek) vagy rosszindulatú daganatos betegséghez társulhat. Kemoterápiás szerek alkalmazása esetén a betegek több mint 60%-a észlel vérszegénységre utaló tüneteket.

2. Hemolítikus anémiák

A hemolízis a vörösvérsejtek sejthártyájának sérülése folytán bekövetkező sejtpusztulást jelenti. Ekkor a sejtplazma határoló hártya híján kifolyik, működése megszűnik.
A vörösvérsejtek átlagos élettartama normálisan 4 hónap, ezt követően elöregednek. Léteznek olyan öröklődő betegségek, melyekben a sejtek élettartama lerövidül. Ezeknek az úgynevezett hemolítikus anémiáknak öröklött és szerzett formái léteznek. Ezekben a kórképekben közös az, hogy a vörösvértestek sejthártyájának vagy a bennük lévő hemoglobin szerkezetének kóros megváltozása miatt a vörösvértestek az érpályán belül kidurrannak, szétesnek.

3. Vérvesztés:

A leggyakoribb az idült, gyakran akár észrevétlen vérvesztés például a gyomor-bélrendszerben megbúvó, vérzékeny daganatból. De a szokottnál bővebb vagy elhúzódó havi vérzés, nagyobb műtét, baleset szintén fokozott vérvesztéssel járhat.

Diagnózis

- A vérszegénység ténye rendszerint egyszerű laboratóriumi vizsgálattal kideríthető. A vérkép elemzésével az anémia jellegére és okára is lehet következtetni.

- A vörösvértestszám, a vörösvértestek hemoglobin koncentrációja, a sejtes elemek és vér folyékony alkotórészének, a vérsavónak az aránya (az úgynevezett hematokrit), valamint a vörösvértestek átlagos térfogata nagyjából behatárolja az anémia súlyosságát és fajtáját.

- A szokásos laboratóriumi vizsgálatok közé tartozik a vér vastartalmának a mérése.

- További speciális módszerekkel meghatározható a fiatal vörösvértestek százalékos előfordulási aránya, amelyből a vérképzés ütemére lehet következtetni. A vérkép elemzése mellett a beteg egyéb panaszait, betegségeit is mérlegelik a pontos diagnózis felállításához.

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez