A krónikus veseelégtelenség okai, tünetei

A betegek nagyrészénél az első tünetek a veseelégtelenség előrehaladott állapotában jelentkeznek, de ezek általánosságban sem jelzik a beteg számára egyértelmüen, hogy a veséjével van baj. Kezdetben a betegnek nincsenek tünetei, a kóros vesemüködést csak labor vizsgálatokkal lehet kimutatni.

A krónikus veseelégtelenség súlyosbodásával a mérgező anyagok egyre nagyobb koncentrációban vannak jelen a vérben, amitől a betegek egyre kimerültebbekfáradékonyabbak
Egyéb tünetek:

- étvágytalanság

- szomjúság

- fogyás

- hányás

- alvászavar

- gyakori éjszakai vizelés és izomgörcsök

- magas vérnyomás

- bokaduzzadás

- szemkörüli oedema

- a bőr sárgás-barnás színű, viszket, száraz

Súlyos veseelégtelenséget jelent ha már idegrendszeri tünetek is megjelennek A mérgező anyagok feldúsulása az emésztőrendszert is érinti, a szervezet hányással, émelygéssel próbál megszabadulni a nemkívánatos anyagoktól. A vérkép fokozatosan romlik, a vér savassá válik (acidózis), csökken benne a kalciumion, nő a foszfátionok koncentrációja.

A vese vizeletkiválasztó működési kapacitásától, azaz annak csökkenésétől függően négy súlyossági fokát szokták megkülönböztetni. Az első stádiumban a beteg tünetmentes, a vér összetételében még nem állapíthatók meg a normálistól eltérő értékek.

második stádiumot a vérkép enyhén emelkedett karbamid- és kreatinin-értékei és csökkent hemoglobin-értékei jellemzik, amelyek a saját eritropoetin-termelés csökkenésére engednek következtetni.
harmadik stádiumban a vér ionösszetételekarbamid- és kreatinin-tartalma már veszélyesen eltér a normálistól. Az eritropoetin-termelés visszaesése anémiát (vérszegénységet) okoz. Jellemző rá a magasvérnyomás - mivel a vese nem képes eltávolítani a feleslegben lévő sót és vizet -, és egyéb szív- és érrendszeri problémák megjelenése.
negyedik stádiumú krónikus vesebetegeknek feltétlenül művese-kezelésre van szükségük. A társult szív- és érrendszeri panaszok nagyon súlyosak, halálosak lehetnek.

A veseelégtelenség okozta vérszegénységről külön is érdemes szót ejteni.A vörösvértest képződéséhez elengedhetetlenül szükséges a vesék által termelt saját eritropoetin . A veseelégtelenség okozta vérszegénységre a normális fehérvérsejtek és kisméretű vörösvértestek jellemzőek. A beteg vese nem termel elegendő eritropoetint ezáltal jenetős hemoglobinhiány lép fel

Okok

A veseelégtelenség multifaktoriális kialakulású, azaz rendszerint együttesen több ok jelenlétére vezethető vissza.
Az okként számításba jövő legfontosabb szerzett vagy veleszületett betegségek a cukorbetegség, a magasvérnyomás, vesegyulladás (glomerulonephritis, ill. a vese szövet közti gyulladása – nephritis interstitialis), daganatok.

Előfordulás

A veseelégtelenségben érintettek száma – nem függetlenül a veseelégtelenséget szövődményként okozó cukorbetegség és magasvérnyomás egyre növekvő előfordulásától - folyamatosan nő.
A betegek száma az életkorral gyarapszik, a legtöbb beteg 70-74 éves, a végső stádiumú vesebetegek között több a férfi. A krónikus veseelégtelenséghez a betegek jelentős részénél már a dialízis-kezelés előtt kimutatható a vérszegénység, a dializáltak több mint 90%-ánál vérszegénység is társul betegségükhöz.
Krónikus vesebetegségben fokozott kardiovaszkuláris kockázatokkal is kell számolni ami szoros összefüggésben van a vérszegénységgel, magasvérnyomással, illetve a szívizom csökkent oxigénellátottságával

További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez