Túlsúly és elhízás
Az elhízás anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri, hormonális és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza.
Ez a folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározódáshoz vezet. Az elhízásnak egy súlynyerő, illetve egy súlytartó szakaszát szokás elkülöníteni. A súlynyerés ideje alatt a bevitt energia mennyisége meghaladja a felhasznált mértékét. A felesleges energia zsír formájában raktározódik el.
Magasabb testsúlyt elérve - az úgy nevezett súlytartó fázisban -, a szabályozás beállít egy stabilabb értéket, és ezt a szervezet igyekszik megőrizni, még a súlynyerő fázishoz képest kisebb energia bevitel esetén is. Ez a testsúly hosszú évekig megmaradhat, de eközben további szabályozási zavarok, társuló betegségek alakulhatnak ki. Ez utóbbiak közül csak a leggyakoribbakat felsorolva: magas vérnyomás, kóros vérzsírszint, cukorbetegség, mindezek következményeként általános érrendszeri betegség, mely mind a szív, mind az agy ereit érinti. Az ízületek túlterhelése miatt szinte bizonyos az ízületi kopások megjelenése vagy más rheumatológiai betegségek kialakulása. Igazolt tény, hogy az elhízottak között magasabb bizonyos rosszindulatú betegségek előfordulása is. Az elhízás tehát krónikus és visszatérő betegség, amely tartós kezelést igényel testsúlycsökkentés, majd súlytartás céljából.