A tüdőrák új gyógymódjai
A modern, célzott, a daganatsejtek működését gátló gyógyszerek célpontjai elsősorban a daganatsejtek felszínén megtalálható jelfogó molekulák, receptorok, vagy azokhoz kötődő molekulák, melyek a daganatsejtek halhatatlanságáért, fokozott osztódásáért, áttétképző hajlamáért felelős sejtműködéseket indítanak el. A célzott biológiai terápiás gyógyszerek így ezeket a sejtműködéseket függesztik fel. Mivel ezek a gyógyszerek elsősorban a daganatsejteken fejtik ki hatásukat, az egészséges sejteket alig károsítják, mellékhatásaik csekélyek, a beteg életminőségét általában jelentősen javítják.
Különböző betegek eltérő daganatai a célzott terápiákra eltérően reagálnak. Egyesekben olyannyira hatékonyak, hogy még áttétes stádiumokban is korábban még csak nem is remélt hosszú távú túlélést képesek biztosítani.
Ahhoz, hogy ezek a modern célzott terápiák nagy hatékonysággal legyenek alkalmazhatók, meg kell találnunk azokat a betegeket, akik esetében a gyógyszer várhatóan hatékony lesz. Ezeknek a gyógyszereknek a segítségével ugyanis célzott, személyre szabott gyógyítást lehet végezni. Itt nagy jelentősége van a daganatok diagnosztizálását végző patológusnak, aki a diagnosztika legmodernebb fegyvertárát felvonultatva molekuláris vizsgálatok segítségével határozza meg, hogy mely beteg esetében mely célzott biológiai terápia alkalmazható/alkalmazandó.
- Érújdonképződés gátló kezelés
Klinikai vizsgálatok eredményei szerint az érképződés-gátlóval kiegészített gyógyszeres kezeléssel korábban nem látott túlélési eredményeket lehet elérni.
Az érképzés gátlás azt a forradalmi újítást jelenti, hogy ma már gyógyszeresen képesek vagyunk az új daganatos erek képződését meggátolni azáltal, hogy elvágjuk a daganat tápanyag utánpótlását biztosító érhálózatot. A gyógyszer hatását úgy lehetne szemléletesen leírni, hogy a daganatnak éppannyira szüksége van érellátásra, mint egy hadseregnek az utánpótlásra. Ha a daganat érellátását megszüntetjük, azaz megszakítjuk az utánpótlási útvonalakat, a daganat tápanyag hiányában "éhezik", majd sorvadni kezd.
2007 óta hazánkban is elérhető tüdőrákos betegek számára az a gyógyszeres érképződést gátló kezelés, mely specifikusan megköti a daganat által termelt érnövekedést előidéző anyagokat, ezáltal megakadályozza a daganat érképzését. Az új erek képződése megáll, a daganat nem tud tovább növekedni, a daganat elkezd visszafejlődni. Fontos megjegyezni, hogy az érképződést gátló kezeléssel nem kell addig várni, amíg az egyéb kezelések kudarcba fulladnának, hanem a jobb hatás elérése érdekében minél korábban el kell kezdeni az adagolását.
Az érképződést gátló gyógyszer korszerű, célzott onkológiai kezelést tesz lehetővé. Nincsenek a kemoterápiára jellemző mellékhatásai (hajhullás, fokozott hajlam fertőzésekre stb.), a hatásmechanizmusából adódóan más jellegű mellékhatásai vannak, amiket a kezelőorvos nyomon tud követni a gondozás során. Érképződést gátló kezelés infúzióban kerül beadásra, 3 hetenként adagolva. Alkalmazásával a jelenlegi leghosszabb túlélési eredmények érhetőek el, jó életminőségben.
- Epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) gátló kezelés
A normál, egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket szabályozatlan növekedés és szaporodás jellemzi. A kutatók a közelmúltban ennek a kórosan fokozott sejtműködésnek a hátterében több daganat esetében ― így a tüdőrákok egy részénél is ― olyan molekuláris eltéréseket találtak, melyek terápiás célpontként is felhasználhatók.
A sejteknek szabályozó mechanizmusra van szükségük ahhoz, hogy a bennük zajló folyamatok mindenkor a belőlük felépülő szervek, illetve a szervezet egészének normális működését biztosítsák. Ezek a szabályozó mechanizmusok azon alapulnak, hogy egyes sejtek jelátvivő molekulákat termelnek, melyeket más sejtek receptoraik segítségével érzékelnek. Amennyiben a receptorhoz egy ilyen jelátvivő molekula kapcsolódik, az aktivált a receptor bonyolult kémiai folyamatok sorát indítja el. A végeredmény a sejt működésének megváltozása, melyet sejtválasznak nevezünk. A válasz különféle sejtaktivitás lehet, például rosszindulatú elfajulás (rákképződés), sejtosztódás (reprodukció), vagy sejthalál.
Az epidermális növekedési faktorok (EGF) ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb jelátvivő molekulái. Az EGF a sejtfelszínen jelenlevő EGF receptorhoz kötődik. Ennek a receptornak a neve: humán epidermális növekedési faktor receptor (EGFR).
Az EGFR-t célzó gyógyszerek:
Ma már rendelkezésünkre állnak olyan célzott, biológiai gyógyszerek, melyek blokkolják az EGFR-t. A receptor gátlásával elérhető, hogy a daganatsejtek szaporodása, a daganat növekedésének üteme lassuljon/leálljon. Ugyanakkor, mivel az EGFR jelentősen nagyobb mennyiségben található a rákos sejteken, mint az egészséges sejtek felszínén, a kezelés révén az egészséges sejtek alig károsodnak.
További előnye a gyógyszernek, hogy napi egyszeri tabletta formájában szedhető, így kórházi kezelést nem igényel, jelentősen javítva a betegek életminőségét, akik így munkájukat, megszokott napi tevékenységüket folytathatják. A kemoterápiákhoz képest a betegek a kezelést nagyon jól viselik, ugyanis a gyógyszer mellékhatásai enyhék és átmenetiek. Ez a célzott biológiai kezelés új reményt ad az előrehaladott tüdőrákok eddig rendkívül aggasztó kimenetelének javításában.
Ahhoz, hogy az EGFR-gátló kezelés nagy hatékonysággal legyen alkalmazható, meg kell találni azokat a betegeket, akik esetében a kezelés várhatóan eredményes lesz. Ebben nagy jelentősége van a daganatok diagnosztizálását végző patológusnak, aki a diagnosztika legmodernebb fegyvertárát felvonultatva molekuláris vizsgálatok segítségével határozza meg, hogy mely beteg esetében mely célzott biológiai terápia alkalmazható/alkalmazandó. Ezek a vizsgálatok, melyek ma már a rutin patológiai diagnosztika részét képezik, a beteg szervezetéből már korábban eltávolított szövetmintákon történnek, így további megterhelést a beteg számára nem jelentenek.
További felvilágosításért forduljon Egészségügyi Szakemberhez