Veseeredetű vérszegénység
A veseműködés károsodását számos ok válhatja ki. Bármilyen tényező is áll azonban a háttérben, az észlelhető változások többnyire egyfélék: a vese vérfiltráló, vizeletképző egységei, az ún. nefronok pusztulnak. Így a vese nem képes megtisztítani a vért a benne felhalmozódott, mérgező anyagcsere-melléktermékektől, és nem tudja a szervezet ionháztartását szabályozó feladatát sem ellátni.
A heveny (akut) veseelégtelenség oka fertőzés, vérveszteség, kiszáradás, mérgezések, stb. lehet. Ilyenkor a veseműködés rohamosan csökken. A tünetek gyakran látszólag függetlenek a veseműködéstől; magas láz, keringési problémák, szívelégtelenség, a máj működési zavarai jelentkezhetnek. Szerencsére az akut veseelégtelenség ma már többnyire sikeresen kezelhető.
Az idült (krónikus) veseelégtelenség súlyosabb, rendszerint fokozatosan romló állapot, melynek tünetei lassan alakulnak ki. A magas vérnyomás vagy cukorbetegség gyakori kísérője a krónikus veseelégtelenségnek. A cukorbetegség azért is érdemel külön hangsúlyt, mert a diabéteszben szenvedők száma évről évre emelkedik. Bármilyen típusú cukorbetegségről is van szó, sajnos szinte törvényszerűen számolni kell a következményes vesekárosodás megjelenésével. A ma művese kezelésre kerülő betegek kb. 40 % -a cukorbetegség eredetű vesekárosodásban szenved. A vese kieső filtráló, méregtelenítő működését ma már eredményesen lehet pótolni a művese kezelések különböző típusainak alkalmazásával.
A veseműködés károsodásának másik jellegzetes tünete a vérszegénység (anémia). Ennek kialakulásában számos egyéb faktor, mint például a vas -, folsav-, B12-vitamin-hiány, mérgező anyagok felszaporodása, csökkent vörösvértest-élettartam mellett igen fontos tényező egy, az egészséges vesében termelődő hormon, az eritropoetin. A veseeredetű vérszegénység kezelése az alapbetegség, például a cukorbetegség megfelelő kezelésén túlmenően, a vérszegénységhez vezető hiányzó anyagok pótlásán (vas, folsav, eritropoetin, stb.), és a károsító méreganyagok kiküszöbölésén alapszik. A megfelelő kezelés nemcsak a páciens vérszegénységre visszavezethető panaszainak szubjektív javulását eredményezi. Az anémia sikeres terápiája ugyanis magának az alapbetegségnek, például a vesekárosodásnak vagy az idővel ugyancsak megjelenő szívizom-károsodásnak az előrehaladását is lassítani képes.